- Na még is, hogy volt? Hol vagy? És miért nem aludtál itthon? A barátodnál vagy?
- Hát nem egészen.
- Alejandra remélem nem csináltál semmi hülyeséget.
- Jajj ne aggódj már. Tegnap este már fáradt voltam, de téged nem találtalak, ezért David haza akart vinni, végül haza is vitt csak magához, mert nem akartunk titeket megzavarni.
- Egyedül voltam. De örülök neki, hogy végre valami normális emberrel barátkozol. És mikor szándékozol hazajönni?
- Nemsokára indulok. Puszi. - bontotta a vonalat.
Nagyon megkönnyebbültem, hogy a húgom Davidnál töltötte az éjszakát. Örülök neki, hogy vele barátkozik és addig se az idióta haverjaival van akik minden rosszba beleviszik.
- Úristen már megint késésbe vagyok. - jutott eszembe hirtelen, gyorsan megfogtam a kocsikulcsot és indultam is az edzőközpontba. A gyors vezetési stílusomnak köszönhetően még hamarabb oda is értem a kelleténél. Teltek múltak a percek és már 11 óra volt. De a pályán sehol senki, így kénytelen voltam utánuk menni az öltözőbe.
- Na a másnaposok. 10 perce a pályán kellene lennetek. Futhattok végig. - nevettem
- Kérlek Vicky ne kínozz minket. - térdelt le elém David.
- Már pedig foglak. - nevettem továbbra is.
- És ha én kérem? - nézett rám boci szemekkel Alexis.
- Na jó. Talán. Attól függ mit adsz cserébe.
- Valami olyat ami tetszeni fog. - kacsintott rám.
- Rendben. Akkor áll az alku.
- Ennek örülök. - mondta ki, majd váratlanul megcsókolt.
A többiek kikerekedett szemekkel néztek ránk. Ők nem tudtak a kapcsolatunkról. Még senki sem tudta. Csak Alejandra. Mindenki csak csöndben bámult minket, majd percekkel később Cesc törte meg a csendet.
- Ö izé.. Akkor ti most jártok?
- Valami olyasmi. Szeretjük egymást. - válaszolt a szerelmem kettőnk nevében.
- Akkor ebben az esetben gratulálok haver. Vicky nagyon szép, okos, intelligens. Minden férfi ilyen nőre vágyik. Szerencsés vagy, hogy ilyen barátnőd lehet. - mondta Cesc Alexisnek.
- Legyetek boldogok. - gratulált mindenki.
- Köszönjük szépen tényleg. - mosolyogtam. Boldog voltam, nagyon boldog.
- Na de most viszont irány a pálya, a kínzás pedig elmarad, mert jó kedvem van. - vigyorogtam.
Az edzés hamar eltelt, mindenki koncentrált, teljes erőfeszítéssel dolgozott.
- Ez aztán remek teljesítmény. MÁSNAPOSAN!! A következő edzésen sokkal jobb teljesítményt várok tőletek. Hétvégén meccs és ez nem lesz elég, hogy megnyerjük. Mehettek öltözni, este találkozunk.
Mindenki elment. Egy ember kivételével.
- Vicky, miért nem mondtad el, hogy összejöttetek? Azt hittem barátok vagyunk. - durcázott Cesc.
- Nem volt rá megfelelő alkalom. Meg aztán így még nagyobb meglepetés volt. Meg ne haragudj nekem, tudod, hogy barátok vagyunk.
- Ebben az esetben nem haragszom.
- Ennek örülök. - mosolyogtam.
- Na látod mindig így kellene mosolyognod, ilyenkor vagy a legszebb.
- Na ne hozz zavarba, menj inkább öltözni, este találkozunk. - majd én is elindultam befelé.
__________________________________ **** ________________________________________
Gyorsan el is érkezett ez a nap. Az első meccsem. Ami rögtön el classico. Izgatott voltam, de féltem is. Itt bármi megtörténhet, veszíthetünk is, de akár nyerhetünk is. Minden rajtunk múlik. De nyernünk kell. Hazai pályán meg kell mutatnunk. Be kell bizonyítani, hogy a Barcelona igenis bármire képes.
A meccs első félideje kiegyenlítetlen volt a csapatok között. Egyik csapatnak sem sikerült előnyt szereznie, így az első félidőt gól nélkül zártuk. A szünet következett.
- Srácok ez így nem lesz jó. Nem adtok bele mindent, nem erőltetitek meg magatokat. Simán eladjátok az ellenfélnek a labdát olyan hibákból, amelyeket simán ki lehetne küszöbölni, ha koncentrálnátok. Ez a második félidőre édeskevés lesz. Tegyétek oda magatokat, meg kell nyernünk. Meg tudjuk nyerni. Feltéve, ha ti is ezt akarjátok. Szóval mindenkitől kérem, hogy koncentráljon és tegye oda magát. És akkor ma este tartunk egy ünneplést.
- Úgy legyen. Visca el Barca. - mondta a csapatkapitány.
Elkezdődött a második félidő. De mintha, a mondanivalóm süket fülekre talált volna. Rossz passzokat adtak, láttam rajtuk, hogy lazán veszik a meccset. Már pedig a Madrid ellen nem lehet lazára venni. Ezt bizonyítja, hogy Ronaldo az 55.percben megszerezte a vezetést a Madrid számára. Idegesen járkáltam a pálya szélén. Ekkor viszont azt hiszem valami megváltozott. Láttam a felismerést a játékosaim szemében. Láttam rajtuk, hogy rájöttek, hogy ha nem veszik ezt komolyan veszíteni fogunk. Elkezdtek küzdeni. Sikeresen, hiszen az 56.percben érkezett is Pedro kontrája. Így az eredmény már 1-1.
Innentől kezdve valami megváltozott, kemény, erőteljes focit láthattak a nézők.
A 70. percben Messi megszerezte a vezetést. Nagyon boldog voltam. Az eredmény immár 2-1. De tudtam, hogy ez a meccs még semmiképp nincs megnyerve.
A 78.percben Xavi lőtt egy tökéletes gólt, növelve előnyünket.
Büszke voltam a csapatomra, hiszen nagyon jól játszottak a második félidőben. A 85. percben egy védőhiba miatt Di Maria szerzett gólt csapatának.
A meccsen további gól már nem született, így a dupla sípszót követően boldogan vettem tudomásul, hogy küzdöttünk és győztünk. A madridi játékosok szomorúan vonultak le a pályáról, míg saját csapatom majd kicsattant az örömtől.
- Szép volt fiúk. Büszke vagyok rátok. Este pedig megünnepeljük egy hatalmas bulival. - mondtam köszönetet már az öltözőben.
- És ezért neked tartozunk köszönettel. - mondták mindnyájan.
- Ez a feladatom. Na de most hagylak titeket. Este 9-re várok mindenkit a W Barcelona hotelbe.
- Vicky. Később hívlak. - kiabált utánam a szerelmem.
Amint hazaértem az ajtóban a húgom ugrott a nyakamba.
- Szép volt nővérkém.
- Ne nekem gratulálj.
- Majd este gratulálok a többieknek is.
- Este? - néztem rá kikerekedett szemekkel.
- David mondta, hogy tartotok ünneplést a csapattal és meghívott engem is. Ugye mehetek? - nézett rám bociszemekkel.
- Persze Aleja. Addig is szem előtt vagy. - nevettem.
- Gyere, válasszunk ruhát, nemsokára indulnunk kell. - húzott a gardrób felé.
Én egy fekete csipkés ruhát választottam, Aleja pedig egy csíkos Channel csodát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése