2012. december 30., vasárnap

4.rész

Sziasztok, meghoztam nektek a 4.részt, remélem tetszeni fog. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, ezért örülnék, ha legalább csak pár sort is de írnátok.
Puszi: C.


- Na gyerünk fussatok 5 kört levezetésképp és utána mehettek öltözni.
Boldog voltam, és most már úgy érzem, hogy szerelmes is. A fiúk már bementek öltözni, én pedig még mindig a pálya szélén ültem és gondolkoztam. Gondolataimból a telefonom jelzése szakított ki. Üzenetem érkezett. Pontosabban egy kép. A húgomtól, Alejandrától érkezett.

"Na nővérkém, hogy tetszik? :D "













Az arcomon ijedtség jelent meg, most már teljesen biztos vagyok benne, hogy Aleja nem normális.

"Nagyon szép, de nem vagy normális. Anyáék ki fognak nyírni" - válaszoltam neki.

Még percekkel később is csak ültem a pálya szélén és nem hittem a szememnek. Ennek teljesen elment az esze. - gondolkodtam hangosan.
- Kinek ment el az esze? - kérdezte mögöttem egy hang.
- Úristen Sanchez. Azt akarod, hogy szívrohamot kapjak? - kérdeztem.
- Nem, dehogyis. Túlzottan hiányoznál. - vetett be egy 1000 wattos mosolyt.
- Egyébként Alejának, a húgomnak.
- Miért mit csinált? Megszökött valami pasival?
- Jajj dehogyis.
Kezébe adtam a telefonom.
- Na ezt csinálta a kisasszony.
- Na és ebbe mi a baj, nekem tetszik. - vigyorgott.
- Az a baj, hogy a húgom még csak 18 éves, elengedem egy hétre Portugáliába és már is így jön haza. Ráadásul, ha anyáék meglátják, ki fogják nyírni.
- Akkor majd befogadod magadhoz, mint egy jó nővér.
- Azt hiszem te még sok mindent nem tudsz. - nevettem.
- Miért?
- Alejandra velem lakik. Engem boldogít.
- Na és ezt még miért nem mesélted? - kérdezte.
- Talán mert nem kérdezted. - nevettem.
- Na akkor most mit szólnál, ha együtt ebédelnénk és még mesélnél pár dolgot magadról.
- Rendben, de akkor gyerünk haza hozzám és majd összedobok gyorsan valamit.
- Benne vagyok.
- Akkor várj meg a parkolóban, összeszedem a cuccaim és 5 perc múlva ott vagyok.

Bent gyorsan összepakoltam a dolgaimat, majd kisiettem és elindultunk haza hozzám. Én mentem elől a kocsimmal, majd Sanchez utánam az övével. Leparkoltam a kocsival, kiszálltam és megvártam amíg Sanchez is megteszi ugyanezt. Bementünk a házba és leültünk a nappaliban.

- Ha nem bánod én most gyorsan átöltözök, addig nyugodtan érezd otthon magad.
- Persze menj csak. - mosolygott.

Felmentem a szobámba és még az öltözés előtt tárcsáztam az újdonsült barátomat.

- Szia Cesc.
- Szia Vicky. Mi újság?
- Azért hívtalak, mert itt van nálam Sanchez. Szerinted mit csináljak?
- Vicky. Szeret téged. És te is szereted őt. Akkor meg mi a kérdés?
- Csak...
- Vicky, nincs semmi csak.
- Rendben, igazad van. Imádlak Cesc.
- Jó szórakozást nektek. Puszi Vicky.
- Szia Cesc.

Gyorsan átöltöztem. Mivel már javában tombolt a nyár, így egy kényelmes szürke miniruhát vettem fel.


















10 perc után már Sanchezhez sétáltam lefelé a lépcsőn. Halkan sétáltam le, mert láttam, hogy éppen a telefonját bújja, így meg akartam ijeszteni.

- Na megjöttem. - mosolyogtam rá.
- Úristen, megijesztettél. - nevetett.
- Ez volt a célom. - vigyorogtam.
- Atyaisten Vicky, mennyire jól nézel ki.
- Köszönöm. Na akkor el is kellene kezdenem készíteni az ebédet, mert így nem eszünk sohasem.
- Várj csak egy kicsit. Gyere ülj ide mellém. Mondani szeretnék valamit. - vigyorgott rám.

- Vicky, már az első naptól fogva tetszel nekem, de egyre jobban érzem, hogy beléd habarodok. Nem tudom, hogy ez a vonzalom kölcsönös-e, de ezt mindenképp el kellett, hogy mondjam.
- Nem is tudom mit mondhatnék.. - pirultam el, majd elkezdtem a földet bámulni zavaromban.
Arcomra tette a kezeit, majd közel húzott magához és megcsókolt. Hihetetlen pillanat volt. Minden percét éleztem. Mosolyogva váltunk szét.
- Szeretlek Vicky.
- Azt hiszem én is. Én is szeretlek Alexis. - mosolyogtam rá, majd újból megcsókolt.

2012. december 27., csütörtök

3.rész


- Szia Cesc. Nem is tudtam, hogy te is itt leszel. - mosolyogtam a katalánra.
- Jessi hívott.
- És kik lesznek még itt?
- Victor, Jessi te és én.

Amíg én Cesc-el beszélgettem, Jessica hozott nekünk italokat és beindult ez a jó kis baráti este. Nagyon jól elbeszélgettünk, ezen az estén sokkal közelebb kerültem mindhármójukhoz. Sőt most már azt is mondhatom, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült elnyerniük a bizalmam. Szerintem ezek egy új barátság kezdetei. Egy örök barátságé. Az este további része is remekül telt, jól elszórakoztunk, beszélgettünk. Este 10 óra környékén pedig már a saját ágyamban feküdtem, hiszen reggel edzés. Elalvás előtt még elintéztem pár dolgot a laptopomon, valamint Skype-on beszéltem a húgommal Alejandrával aki, most éppen Portugáliában nyaral. Éjfélkor kikapcsoltam a laptopot, hiszen reggel 8-kor már kelnem kellett az edzés miatt.


Reggel elég fáradtan ébredtem, ezért a szokásos langyos zuhanyom helyett most a hideg zuhannyal próbálkoztam, bár ez sem segített sokat rajtam. Nagyon nehezen álltam neki a készülődésnek. Egy sima kék farmert és egy fehér bő pólót vettem fel. Egy fekete táskába bedobáltam minden szükséges holmit és már éppen indulni készültem, mikor eszembe jutott, hogy még Cesc-ért is el kell mennem. Kiléptem a kapun és már tárcsázni is kezdem az újdonsült barátomat.

- Halo.
- Szia Cesc, Vicky vagyok.
- Á szia Vicky. Hogy vagy?
- Remekül köszi. Azért hívtalak, hogy most indulok hozzád. De amint sejtem te még csak most keltél. 
- Hát igen, de mire ideérsz kész leszek. Mit szólnál, ha edzés előtt még beugranánk kávézni egyet.
- Remek ötlet, pont kérni akartam. Na nem tartalak fel készülj, 5 perc és ott vagyok.
- Rendben, sietek.

Cesc pontosan egy utcával lakott arrébb, mint én ezért 5 perc után már tényleg ott voltam a háza előtt. Mit is mondott, hogy igyekszik? Hát igen ezt tapasztaltam, negyed órát vártam rá, majd ismét tárcsázni kezdtem és meg sem vártam amíg beleszól.

- Cesc Fabregas, negyedórája várok rád. Ha 2 percen belül nem érsz ide én esküszöm itt hagylak. Rosszabb vagy mint egy lány.
- Nyugi édes, már épp indulni akartam. - bontotta a vonalat.

Amint Cesc beszállt a kocsi egyből elindultunk a kávézóba.

- Na, bemenjünk vagy csak hozzuk el? - kérdezte.
- Szerintem bemehetünk, még csak 9 óra, az edzés 11-től van szóval, ha 10-re odaérünk akkor 1 óra alatt simán elkészülsz.

Bementünk a kávézóba és rendeltünk két kávét, közben nagyon jókat beszélgettünk. Kezdtem egyre közelebb érezni magamat Cesc-hez, még csak pár napja ismerem, de már most remek barátság a miénk, szinte olyan ő nekem mint a bátyám.

- Na és mi újság Sanchezzel? Nekem elmondhatod. - mosolygott.
- Semmi. Csak elmentünk ebédelni és ennyi. Ahogy most veled kávézok.
- Tetszel neki Vicky, elmondta. És szerintem neked is tetszik. - kacsintott.
- Cesc Fabregas. Még csak 2 napja ismersz, de máris sokat tudsz rólam.
- Ismerem én a nőket. Na szóval mesélj csak.
- Na jó tényleg aranyos fiú meg minden.. Csak nem tudom. Mi van, ha nem akar semmit tőlem csak  kihasználni? 
- Ilyen szerelmesnek se láttam még sose. Drágám, köztetek ez szerelem első látásra.

Drága Cesc barátomnak sikerült bogarat ültetnie a fülembe és egész délelőtt ezen gondolkoztam. Pontban 10-kor elindultunk az edzőközpontba, ahova negyed 11-re sikeresen meg is érkeztünk. Az edzés jól telt, bár én végig a Sanchez-es dolgokon agyaltam. Egész edzés alatt annyira aranyosan viselkedett velem, folyamatosan mosolygott rám. Talán mégis igaza van Cesc-nek és szerelmes vagyok belé?
Erre a kérdésre még magam sem tudom a választ, de azt hiszem igen.



2012. december 24., hétfő

2.rész

Sziasztok! Meg hoztam a második részt is. Remélem tetszeni fog, majd írjatok komit, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre. Puszi: C.

- Hű, nagyon szép étterem. - mosolyogtam.
- Megérdemled, hogy ide hozzalak. 
- És mégis mivel érdemeltem ki? - kérdeztem.
- Azzal, hogy ilyen gyönyörű vagy. - bókolt.
- Ne ezzel akarj nálam bevágódni. - vágtam egy gúnyos mosolyt.

Tényleg nem szerettem, ha valaki csak azért kedveskedett nekem, hogy ezzel bevágódjon nálam. Nagyon szimpatikus volt már elsőre is, de most valahogy elgondolkodtam a szándékain. Mi van, ha csak ki akar használni, hogy jó helye legyen a csapatban? Vagy tényleg tetszenék neki? Hiszen már az első pillanattól kezdve olyan kedves volt velem.. Á, az nem lehet. A férfiak mindig kedvesek, ha valamit el akarnak érni.

- Hé, Vicky most megharagudtál? - szakított ki a gondolataimból.
- Nem, dehogy. Csak elgondolkoztam. 
- Na és mesélj magadról valamit.
- Nem tudok magamról érdekes dolgokat elmondani, majd idővel megismersz. Viszont te mesélj nekem a csapatról egy kicsit.
- A csapat nagyon jó, összhangban vagyunk és igazi baráti társaság a miénk. Ott van például Piqué a mókamester, Cesc aki olyan mintha mindannyiunk apukája lenne, azt hiszem fiatal kora ellenére ő a legérettebb közöttünk. Aztán ott van Victor és Jess. Őket nagyon bírom sokat lógok velük abban a kevés szabadidőmben is. Jessivel szerintem jóban lesztek, nagyon aranyos és őszinte lány.
- Igen, nekem is nagyon szimpatikus. Sőt estére már át is hívott magukhoz.
- Hát ez remek, biztos vagyok benne, hogy megértitek majd egymást. Na és mesélj, hogy tetszett az első munkanapod? - kérdezte.
- Hát nagyon jó volt, remélem könnyen beilleszkedem majd. A csapat nagyon tetszik és a teljesítményetek is bámulatos.
- Egészen biztos vagyok benne.

Az ebéd további része jó hangulatban telt, sokat beszélgettünk még és jobban megismertem Alexist is. Remek fiú, viszont a szándékaival még most sem voltam tisztában. Úgy gondoltam, hogy nem ítélkezem elsőre így benne voltam, hogy jobban megismerjem. Miután megebédeltünk Alexis hazavitt.

- Köszönöm, hogy eljöttél velem, remekül éreztem magam. - mosolygott.
- Én is jól éreztem magam.
- Remélem valamikor megismételjük. 
- Mindenképp.
- Ennek örülök, viszont most rohanok, mert el kell mennem a kisfiamért az óvodába. Szia Vicky.- köszönt el két puszival.
- Szia.- búcsúztam el én is tőle.

Miután elment elindultam befelé, aztán ránéztem az órára ami még csak fél 3-at mutatott. Úgy gondoltam mivel egész délutánra nincs semmi tervem, ezért elmegyek vásárolni egy kicsit unalom űzésképpen. Elindultam a plázába, de előtte még gyorsan beugrottam a Camp Nou-ban lévő irodámba, hogy hazavigyem a papírmunkát. Ezután el is indultam a kedvenc plázám felé. Szerencse, hogy itt barcelonában születtem, így remekül tájékozódtam és a kedvenc plázám is közel volt az új lakásomhoz. Két órát töltöttem vásárlással, ami alatt elég sok új dolgot sikerült beszereznem.













A városban nagy dugó volt, ezért mire hazaértem máris fél 6 volt. Elő kerestem a telefonom, ahol láttam egy üzenetet ami Jessitől jött. Elküldte a címüket és, hogy fél 7-re várnak. Elmentem lezuhanyozni és kerestem egy szép ruhát amiben meg tudok jelenni. Nem akartam túl elegánsat, de még is csinos szerettem volna lenni. Igen, szeretem a sportos ruhákat is és az elegánsat is, ami számomra a legfontosabb, hogy mindig csinos legyek, hiszen mégis csak nő vagyok. Egy fehér toppot vettem fel, rózsaszín magasított derekú szoknyával és egy barna övvel. Hosszú barna hajam megmostam és, hagytam hogy magától száradjon meg így kicsit göndör hatást keltve.














Negyed 7 környékén elindultam és alig vártam, hogy odaérjek és velük legyek, hiszen azt hiszem nagyon jól ki fogok velük jönni, sőt azt hiszem ők a leendő új barátaim.
Pontban fél 7-kor parkoltam le egy gyönyörű ház előtt, ami előtt egy szürke autó állt. 














Kiszálltam az autóból és kaputelefonhoz sétáltam és becsengettem. Pár perccel később már egy gyönyörű ház belsejében álltam.

- Gyönyörű ez a ház Jess. - mosolyogtam.
- Köszönöm szépen, de gyere csak beljebb van egy kis meglepetésem.

Amint beléptem a szobába, tényleg meglepődtem, hiszen úgy tudtam, hogy csak én és ők lesznek itt, de amint megpillantottam Cesc-et rádöbbentem, hogy tévedtem.

- Szia Vicky, nagyon örülök, hogy újra látlak. - köszöntött két puszival.

2012. december 23., vasárnap

1.rész

Sziasztok! Megérkezett az első rész. Remélem tetszeni fog, kérlek írjatok komit is, hogy megtudjam, hogy tetszett nektek az első rész!! :)) Folytatás hamarosan, lehet, hogy már holnap érkezik. :))


Na hát ez a nap is elérkezett. Ez lesz az első napom az F.C. Barcelonánál. Boldogan ébredtem fel, lezuhanyoztam, majd felöltöztem.



Megkerestem a kocsikulcsom és már elindultam. Vezetés közben elgondolkoztam rajta, hogy ez az új életem első napja. Kíváncsi voltam, milyenek lesznek az emberek és, hogy fognak fogadni. 
A szerződéseket már tegnap aláírtam és ma pedig meg fogom tartani életem első edzését a barcelonánál.
Szerencsére közel laktam a Joan Gamper edzőközponthoz így negyedóra kocsikázás után már oda is értem.


Izgatottan szálltam ki a kocsiból és elindultam befelé. Nagyon szép épület volt, már elsőre elnyerte a tetszésemet. A portás üdvözölt, majd elindultam a pályára, ahol egy szőke lány sietett ekilém.
- Szia. Jessica Valdes vagyok, de hívj csak nyugodtan Jessinek. Én vagyok a másodedző, és te vagy Victoria, igazam van?
- Igen, Victoria Martinez örülök, hogy találkoztunk. - köszöntöttem.
Gyere körbevezetlek és bemutatom a többieket. - indultunk el.
Még senki nem volt ott csak egy kopasz srác, feltételeztem, hogy ő kapus, mivel kapuskesztyű volt rajta.
- Drágám, gyere ide. - szólt neki Jessi.
Amint Jessica szólította, egyből rohant hozzánk.
- Szeretném neked bemutatni Victoriát. Ő az új edzőnk. Victoria ő pedig itt a férjem, Victor. Ő a csapatunk kapusa.
- Szia. Victor Valdes, örülök, hogy megismerhetlek.
- Victoria Martinez, de szólíts csak nyugodtan Vickynek. 
- Nézd csak Vicky, ott jönnek a többiek, gyere ismerd meg őket is.
Szép sorban mindenki bemutatkozott, nagyon kedves volt velem mindenki. 
- Na akkor most viszont kezdjük el az edzést, fussatok 10 kört. - szóltam nekik.
Már mindenki javában futott, amikor egy barna hajú, barna szemű srác futott a pálya felé.
- Sanchez ki foglak nyírni! - szólt neki Jessi.
- Bocsi Jess bébi, a gyereket vittem oviba.
- Na haladj, futni te is. Vagyis gyere csak vissza egy picit. Be szeretném neked mutatni Victoriát.
- Ó szia, te szépséges hölgy. Alexis Sanchez vagyok. És mi szél hozott erre mifelénk?
- Helló. Victoria Martinez. És én vagyok az új edző.
- Jajj, ne haragudj ezt nem tudtam. Isten hozott nálunk. Remélem sokáig maradsz.
- Igyekszem majd. Na de most már menj futni.
- Rendben. De edzés után nincs kedved velem eljönni ebédelni.
- Szívesen, de most már irány, a futást nem úszod meg. - nevettem.
- Ajj, pedig arra hajtottam. Na jók legyetek csajok. - indult el.

Az edzés hamar el is telt, most csak egy kis laza edzést tartottunk, az érkezésemre tekintettel, valamint emiatt az esti edzés is elmarad, ez nekik az ajándékom. Holnaptól viszont keményen edzünk, hiszen cél, hogy megnyerjünk minden lehetséges trófeát.
Mikor vége lett az edzésnek, mindenki aranyosan odajött és elköszönt.
- Vicky, este nem lenne kedved átjönni hozzánk egy kicsit?- kérdezte Jessi.
- Szívesen. - válaszoltam.
- Rendben, akkor sms-be elküldöm a címet. - mondta.
- De hát még meg sincs a számom. - nevettem.
- Jajj persze én hülye. - nevetett immár ő is.
Telefonszámot cseréltünk, majd elköszönt és hazaindult.
Amíg Sanchezre vártam kimentem a pálya szélére és leültem gondolkozni. A nagy gondolkozásomból az szakított ki, hogy valaki hirtelen leült mellém.
- Szia Victoria. - mosolygott.
- Maradjunk csak a Vickynél, de egyébként szia Cesc. 
- Na és mesélj valamit magadról Vicky.
- Mire vagy kíváncsi? - kérdeztem.
- Miért pont a foci?
- Kislánykoromtól kezdve mindenki azt sulykolta belém, hogy ne nézzek focit az nem a kislányoknak való, na akkor döntöttem el, hogy megmutatom mindenkinek, hogy márpedig nekem ebben van a jövőm.
- Hűha, ez érdekes kis sztori. - mosolygott.
- Hát igen.
- Na és merre laksz? - kérdezte.
- Itt lakom nem messze, a 3. utcában.
- Én meg a 4.-ben. Reggel nem lenne kedved velem jönni edzésre? - kérdezte.
- Szívesen, de az én kocsimmal. Majd érted megyek.
- Rendben. - mosolygott.
- Na indulhatunk szépséges hölgy? - kérdezte Sanchez.
- Persze, de maradjunk csak a Vickynél. - válaszoltam.
- Szia Cesc, akkor majd reggel. - köszöntem el.
- Szia Vicky. - köszönt el két puszival.
Azzal elindultunk kifelé az edzőközpontból.






Bevezető

Sziasztok most nyitottam ezt a blogot, remélem tetszeni fog és sokan fogjátok majd olvasni.
Puszi: C.

A történet egy 23 éves lányról Victoriáról szól, aki már gyerekkora óta szerette a focit, állandóan csúfolták is miatta, hogy mindig csak focimeccset néz, neki ezt nem kellene ő lány. Victoria ekkora döntötte el, hogy ő már pedig megmutatja mindazoknak akik kételkednek benne, hogy ő karriert fog elérni. Az akkor még kislány álma mára valóra vált, remek focista lett belőle lány létére is. És most felért karrierje céljára, hiszen a világ egyik legnagyobb csapata az F.C. Barcelona állást ajánlott neki. Ő lett a Barcelona új edzője. De vajon a játékosok mit szólnak az új NŐI edzőhöz? Mindez kiderül az első részben :)