2013. február 10., vasárnap

11.rész

2 héttel később

- Alejandra, komolyan mondom, ha nem sietsz itt hagylak. - készülődtünk a csapattal közös vacsorára.
- Jól van már, csak szép akarok lenni. Na hogy festek?














 - Wáóó.Gyönyörű vagy. Mindenki el fog ájulni a látványodtól. - mosolyogtam.
- Köszi nővérkém, te is csodaszép vagy. Sanchez büszke lehet rá, hogy ilyen barátnője lehet, mint te.






- Na elég az áradozásból, induljunk.- sétáltunk a kocsihoz.
- Az étterem amit a vezetőség kibérelt, szerencsére nem volt messze a lakásomtól, így 10 perc múlva, már boldogan szálltunk ki a kocsimból.
- Szia kincsem, gyönyörű vagy. – köszöntött csókkal Alexis.
- Szia drágám. Te is jól nézel ki. 


















- Aleja, te is nagyon csini vagy. – köszöntötte szerelmem.
- Köszi. Remélem más is észreveszi majd. – mosolygott.

Ebben a pillanatban egy fehér Audi állt meg mellettünk, amelyből David jelent meg egy lánnyal karöltve.

- Na ennyit a jó estéről. – rohant el Aleja.
- Ez meg mi volt? Mi baja van? – kérdezte Alexis.
- Tudod... Szerelmes.
- Á szóval szerelmes. De akkor miért akadt ki most ennyire?
- Jaj istenem. A pasik, hogy lehetnek ilyen vakok... Szerelmes... Davidba. – világosítottam fel.
- Ja. Így már értem. És mit szólsz hozzá?
- Nem tartom jó ötletnek, de úgysem lesz köztük semmi.
- Hát drágám... David pár hete folyamatosan csak egy lányról beszél, akibe beleszeretett, de nem lehetnek együtt, mert a lány sokkal fiatalabb nála és a testvére sem hagyná. Ráadásul biztos benne, hogy a lány nem szereti viszont. Tudod, sohasem gondoltam volna, hogy ez a lány Aleja, de így már teljesen világossá vált.
- Á...Szóval akkor David is szereti Aleját? – kérdeztem, de válaszolni már nem tudott, mert megjelent az emlegetett.
- Hello, Mr. és Mrs. Barcelona. – viccelődött David.
- Hola David. – köszöntünk vissza egyszerre.
- Aleja merre van? – kérdezte.
- Hát valahová arra rohant el sírva. Szerelmi bánata van. – mondta Alexis.
- Ó, édes kincsem... Inkább megyek és megkeresem, ez a barátok dolga, hogy támaszt nyújtsanak. – s azzal elviharzott.


Aleja szemszöge

Sokáig  gondolkoztam, hogy most aztán hová mehetnék, míg az étterem hátsó terasza mögött megpillantottam a tengert. Éreztem, hogy nekem most erre van szükségem, ezért magassarkúmat lekapva sétáltam most már a parton. Próbáltam megnyugodni, de nem ment. Szörnyű érzés volt Davidot egy lánnyal látni. Szeretem, de tudom, hogy sosem lehet az enyém.
- Elég legyen ebből. Alejandra erősnek kell lenned. – bíztattam magamat, majd felálltam és ismét a tengert kezdtem bámulni. Nyugtató hatással volt rám. Éppen a gondolataimban meredtem el, amikor két kar a derekam köré fonódott. Hátranéztem és egy olyan személy volt, az akit most egyáltalán nem akartam látni.
- David engedj el. Mit akarsz? – kapálóztam.
- Vicky mondta, hogy valami nincs rendben veled. Én csak segíteni szeretnék.
- Hagyj békén, ezzel segítesz a legtöbbet.
- Aleja, hiszen barátok vagyunk.
- Nem érdekel.
- Kérlek, manó! – könyörögtem.
- Tényleg ennyire tudni akarod? Elegem van belőle, hogy csak a barátodként tekintesz rám, miközben én tiszta szívemből szeretlek. És rohadtul rosszul esett, ahogy az előbb a barátnőddel láttalak.
- Aleja, szerintem valamit félreértesz. A lány akivel érkeztem az únokahúgom, Becca.
- Attól még semmi sem lesz jobb. Ráadásul most sejtem, hogy mit gondolsz rólam.
- Minden jó lesz, hidd el. – húzott közelebb magához, majd végül megcsókolt.
- Szeretlek Alejandra. – mondta a csókunk végén.
- Én is szeretlek. – mosolyogtam.
- Tudod, hogy most már ennyi ideje szenvedünk, fel merem tenni a kérdést. Alejandra lennél a  barátnőm?
- Szívesen David. – csókoltam meg most már én.
- Ennek nagyon örülök, most viszont gyere, induljunk be a többiek már biztos keresnek. – indultunk vissza kézenfogva.
- Aleja, David. Mere jártatok? – kérdezte Piqué, majd mikor meglátta összekulcsolt kezeinket, majd kiesett a szeme.
- Öööö. Izééé. Akkor ti most? – kérdezte.
- Igen, együtt vagyunk. – válaszolt helyettem, a barátom.
- Akkor ebben az esetben gratulálok nektek.
- Köszi Geri, édes vagy. – mosolyogtam, majd megpillantottam Vickyt így otthagytam a fiúkat.
- Vicky, beszélhetünk négyszemközt? – kérdeztem a nővéremet.
- Na mondjad. – mosolygott.
- Képzeld, David elmoöndta, hogy ő is szeret és most együtt vagyunk.
- Na gratulálok kincsem, örülök, hogy boldog vagyok. De aztán okosan és sokáig. – mosolyogtam.
- Na miről folyik a pletyi csajok? – jöttek oda hozzánk a szerelmeink.
- Tudod kicsim, Aleja és David összejöttek. – vázolta a helyzetet Vicky Alexisnek.
- Na gratulálok haver. – pacsizott le Alexis Daviddal.
- David, én is gratulálok nektek, viszont ha csak egyszer is meg mered bántani én esküszöm megfojtalak. – mondta komolyan Vic.
- Nem fogom, szeretem. – válaszolt lazán David.
- Úgy legyen. – mondta a leendőbeli sógorom.

2013. február 8., péntek

10.rész

Sziasztok! Itt vagyok nem tűntem el teljesen, meghoztam az új részt, remélem tetszeni fog. Mivel ez nem lett túl hosszú, nem kell egy hetet várnotok a következőre!

- Aleja haladj már, Alexis mindjárt itt lesz értünk.
- Jó,jó megyek már csak cipőt kerestem. Na itt is vagyok. Hogy festek? - kérdezte.
- Az én gyönyörű kishúgom. Nagyon szép vagy, aztán vigyázz magadra. - kacsintottam.
- Te is nagyon szép vagy Vicky, Alexis el lesz ragadtatva.

Pontban fél 9-kor csengettek én pedig siettem, hogy ajtót nyithassak szerelmemnek.

- Szia Vicky. - köszöntek a fiúk.
- Sziasztok. David nem is tudtam, hogy te is velünk jössz. - vigyorogtam.
- Remélem nem baj.
- Dehogyis. Én örülök neki. - mosolyogtam.
- Alejandra, gyere csak, nézd meg ki van itt. - kiabáltam fel a húgomnak.
- Jól van itt vagyok már. - rohant lefelé a lépcsőn.
- Á sziasztok. - köszönt a húgom.
- David, jó, hogy itt vagy. Hogy vannak a lányok? - köszöntötte két puszival Aleja.
- Remekül. Kérdezték is, hogy mikor jössz megint, mert már nagyon várnak. - mosolygott.
- Na szép, nekem meg már be sem mutatod őket. - vágtam sértődött arcot.
- Nyugi Vic, neked is be fogom. De most viszont ideje indulni.

Elindultunk a szállodába, ahol már remek hangulat fogadott minket. Mindenki jól érezte magát, felhőtlenül bulizhatott a sajtó jelenléte nélkül és most az alkoholt sem vetették meg, mivel holnapra szabadnapot adtam nekik.
- Vicky beszélhetnénk? - kérdezte Cesc.
- Persze, mond csak. - sétáltam vele kicsit távolabb a többiektől.
- Tudod már régóta el akartam mondani, hogy szerelmes vagyok beléd.
- Atyaisten, te részeg vagy.
- Részeg ember nem hazudik. - vigyorgott.
- Na jó most visszamegyek, majd ezt egyszer megbeszéljük, ha józan leszel.
- Vicky, ne hagyj itt kérlek. - kiabált utánam, de én visszaindultam, hiszen nagyon felkavart ez a  beszélgetés.

- Á, édesem itt vagy. Merre jártál? Már ezer éve téged kereslek. - jött oda hozzám Alexis.
- Jajj, csak szétnéztem. - mondtam neki idegesen.
- Na akkor most szépen elmeséled, hogy mi a baj. - húzott egy üres asztalhoz.
- Nincsen semmi baj, de tényleg.
- Ismerlek már. Na mondd el nekem életem.
- Csak azon gondolkoztam, hogy Aleja és David hirtelen milyen jóba lettek. - hazudtam neki.
- De hát örülj neki, jól megértik egymást, ez egy remek barátság kezdete.

Másnap fél 10 körül ébredtem az Alejával közös szobámban, de őt sehol sem találtam.
- Na már megint lelépett. - morogtam magamban, de hirtelen eszembe jutott, hogy biztos Davidnál van, ezért elindultam az ő szobája felé.
David szobája a miénk mellett volt, így pár másodperc múlva már kopogtam is.
- Á szia tesókám. - nyitott ajtót Aleja egy szál bugyiban és melltartóban.
- David?
- Még alszik.
- Akkor öltözz fel és gyere vissza a mi szobánkba. 5 percet kapsz.

Nem telt el pár perc, de Aleja már a közös szobánkban volt.

- Alejandra. Tudod, hogy szeretlek és nem akarok beleszólni az életedbe, de én nem szoktam a barátaim előtt majdnem meztelenül szaladgálni.
- Ahjj...
- Mi a baj? Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz...
- Hát tudod izé...  beleszerettem Davidba. Olyan rendes velem.
- De hát neki felesége van és gyerekei.
- Akitől most fog elválni. És tudod, hogy a szerelem ellen nem tehetsz semmit...
- Tudod, mint a testvéred egyáltalán nem örülök neki. Alejandra 18 éves  vagy ő pedig 32...
- Látod, ezért felesleges neked valamit is mondani..
- Várj.. még nem fejeztem be.. De mint a barátnőd hajlandó vagyok elfogadni, és tudod, hogy mindig örülök, ha boldog vagy.
- Köszönöm, annyira imádlak.
- Na és akkor most mi lesz?
- Nem tudom. Szerinted ő akar tőlem valamit?
- Hát szerintem bejössz neki. Látszik rajta, ahogy rád néz. Szóval biztos vagyok benne, hogy el tudod csábítani.. De akkor viszont Karimmal mi lesz?
- Szakítani fogok vele. De ez is szerepel a csábítási tervemben.
- Tudod, igazi ravasz kis kígyó vagy te. - kacsintottam rá.
- Volt kitől tanulnom.
- Na és mi a terved, hogy fogod magadba bolondítani ?


2013. január 19., szombat

9.rész

Sziasztok! Mivel az előző rész nagyon rövidre sikerült, így hoztam nektek ma is egy újat. :)


- Na még is, hogy volt? Hol vagy? És miért nem aludtál itthon? A barátodnál vagy?
- Hát nem egészen.
- Alejandra remélem nem csináltál semmi hülyeséget.
- Jajj ne aggódj már. Tegnap este már fáradt voltam, de téged nem találtalak, ezért David haza akart vinni, végül haza is vitt csak magához, mert nem akartunk titeket megzavarni.
- Egyedül voltam. De örülök neki, hogy végre valami normális emberrel barátkozol. És mikor szándékozol hazajönni?
- Nemsokára indulok. Puszi. - bontotta a vonalat.

Nagyon megkönnyebbültem, hogy a húgom Davidnál töltötte az éjszakát. Örülök neki, hogy vele barátkozik és addig se az idióta haverjaival van akik minden rosszba beleviszik.

- Úristen már megint késésbe vagyok. - jutott eszembe hirtelen, gyorsan megfogtam a kocsikulcsot és indultam is az edzőközpontba. A gyors vezetési stílusomnak köszönhetően még hamarabb oda is értem a kelleténél. Teltek múltak a percek és már 11 óra volt. De a pályán sehol senki, így kénytelen voltam utánuk menni  az öltözőbe.

- Na a másnaposok. 10 perce a pályán kellene lennetek. Futhattok végig. - nevettem
- Kérlek Vicky ne kínozz minket. - térdelt le elém David.
- Már pedig foglak. - nevettem továbbra is.
- És ha én kérem? - nézett rám boci szemekkel Alexis.
- Na jó. Talán. Attól függ mit adsz cserébe.
- Valami olyat ami tetszeni fog. - kacsintott rám.
- Rendben. Akkor áll az alku.
- Ennek örülök. - mondta ki, majd váratlanul megcsókolt.

A többiek kikerekedett szemekkel néztek ránk. Ők nem tudtak a kapcsolatunkról. Még senki sem tudta. Csak Alejandra. Mindenki csak csöndben bámult minket, majd percekkel később Cesc törte meg a csendet.

- Ö izé.. Akkor ti most jártok?
- Valami olyasmi. Szeretjük egymást. - válaszolt a szerelmem kettőnk nevében.
- Akkor ebben az esetben gratulálok haver. Vicky nagyon szép, okos, intelligens. Minden férfi ilyen nőre vágyik. Szerencsés vagy, hogy ilyen barátnőd lehet. - mondta Cesc Alexisnek.
- Legyetek boldogok. - gratulált mindenki.
- Köszönjük szépen tényleg. - mosolyogtam. Boldog voltam, nagyon boldog.
- Na de most viszont irány a pálya, a kínzás pedig elmarad, mert jó kedvem van. - vigyorogtam.

Az edzés hamar eltelt, mindenki koncentrált, teljes erőfeszítéssel dolgozott.

- Ez aztán remek teljesítmény. MÁSNAPOSAN!! A következő edzésen sokkal jobb teljesítményt várok tőletek. Hétvégén meccs és ez nem lesz elég, hogy megnyerjük. Mehettek öltözni, este találkozunk.

Mindenki elment. Egy ember kivételével.

- Vicky, miért nem mondtad el, hogy összejöttetek? Azt hittem barátok vagyunk. - durcázott Cesc.
- Nem volt rá megfelelő alkalom. Meg aztán így még nagyobb meglepetés volt. Meg ne haragudj nekem, tudod, hogy barátok vagyunk.
- Ebben az esetben nem haragszom.
- Ennek örülök. - mosolyogtam.
- Na látod mindig így kellene mosolyognod, ilyenkor vagy a legszebb.
- Na ne hozz zavarba, menj inkább öltözni, este találkozunk. - majd én is elindultam befelé.

__________________________________   **** ________________________________________

Gyorsan el is érkezett ez a nap. Az első meccsem. Ami rögtön el classico. Izgatott voltam, de féltem is. Itt bármi megtörténhet, veszíthetünk is, de akár nyerhetünk is. Minden rajtunk múlik. De nyernünk kell. Hazai pályán meg kell mutatnunk. Be kell bizonyítani,  hogy a Barcelona igenis bármire képes.

A meccs első félideje kiegyenlítetlen volt a csapatok között. Egyik csapatnak sem sikerült előnyt szereznie, így az első félidőt gól nélkül zártuk. A szünet következett.

- Srácok ez így nem lesz jó. Nem adtok bele mindent, nem erőltetitek meg magatokat. Simán eladjátok az ellenfélnek a labdát olyan hibákból, amelyeket simán ki lehetne küszöbölni, ha koncentrálnátok. Ez a második félidőre édeskevés lesz. Tegyétek oda magatokat, meg kell nyernünk. Meg tudjuk nyerni. Feltéve, ha ti is ezt akarjátok. Szóval mindenkitől kérem, hogy koncentráljon és tegye oda magát. És akkor ma este tartunk egy ünneplést.
- Úgy legyen. Visca el Barca. - mondta a csapatkapitány.

Elkezdődött a második félidő. De mintha, a mondanivalóm süket fülekre talált volna. Rossz passzokat adtak, láttam rajtuk, hogy lazán veszik a meccset. Már pedig a Madrid ellen nem lehet lazára venni. Ezt bizonyítja, hogy Ronaldo az 55.percben megszerezte a vezetést a  Madrid számára. Idegesen járkáltam a pálya szélén. Ekkor viszont azt hiszem valami megváltozott. Láttam a felismerést a játékosaim szemében. Láttam rajtuk, hogy rájöttek, hogy ha nem veszik ezt komolyan veszíteni fogunk. Elkezdtek küzdeni. Sikeresen, hiszen az 56.percben érkezett is Pedro kontrája.  Így az eredmény már 1-1.
Innentől kezdve valami megváltozott, kemény, erőteljes focit láthattak a nézők.
A 70. percben Messi megszerezte a vezetést. Nagyon boldog voltam. Az eredmény immár 2-1. De tudtam, hogy ez a meccs még semmiképp nincs megnyerve.
A 78.percben Xavi lőtt egy tökéletes gólt, növelve előnyünket.
Büszke voltam a csapatomra, hiszen nagyon jól játszottak a második félidőben. A 85. percben egy védőhiba miatt Di Maria szerzett gólt csapatának.
A meccsen további gól már nem született, így a dupla sípszót követően boldogan vettem tudomásul, hogy küzdöttünk és győztünk. A madridi játékosok szomorúan vonultak le a pályáról, míg saját csapatom majd kicsattant az örömtől.

- Szép volt fiúk. Büszke vagyok rátok. Este pedig megünnepeljük egy hatalmas bulival. - mondtam köszönetet már az öltözőben.
- És ezért neked tartozunk köszönettel. - mondták mindnyájan.
- Ez a feladatom. Na de most hagylak titeket. Este 9-re várok mindenkit a W Barcelona hotelbe.
- Vicky. Később hívlak. - kiabált utánam a szerelmem.

Amint hazaértem az ajtóban a húgom ugrott a nyakamba.

- Szép volt nővérkém.
- Ne nekem gratulálj.
- Majd este gratulálok a többieknek is.
- Este? - néztem rá kikerekedett szemekkel.
- David mondta, hogy tartotok ünneplést a csapattal és meghívott engem is. Ugye mehetek? - nézett rám bociszemekkel.
- Persze Aleja. Addig is szem előtt vagy. - nevettem.
- Gyere, válasszunk ruhát, nemsokára indulnunk kell. - húzott a gardrób felé.

Én egy fekete csipkés ruhát választottam, Aleja pedig egy csíkos Channel csodát.

































2013. január 16., szerda

8.rész

Sziasztok! Itt a következő rész, remélem tetszeni fog. Köszönöm a rendszeres olvasóknak, hogy velem tartanak. Ez a rész elég rövidke lett, de cserébe kaptok még egy részt a héten.

- Nyugodj meg biztos csak sétálgat vagy találkozott valami ismerőssel. - nyugtatott Jessi.
- Ettől félek én is. - idegeskedtem továbbb.
- Nézd csak ott beszélget Villával, biztos jól elvannak.
- Na ennek örülök, végre valami normális emberrel beszélget.
- Apropó tudtad, hogy el fognak válni a feleségével?
- Micsoda? David és Pati elválnak? De hát ők olyan szép pár voltak. Meg hát ott van az a két szép kislány is. Erre aztán nem számítottam.
- Látod, látod milyen pletykákat hallasz tőlem. - nevettünk Jessivel.
- Hölgyeim, akkor készíthetek pár fotót? - kérdezte a fotós srác.
- Persze. - mosolyogtam rá.


























































































Miután elkészültek a képek, folytattuk tovább a beszélgetést Jessivel. Később csatlakoztak hozzánk szerelmeink, így négyesben beszélgettünk tovább. Pontban nyolckor mindenki elfoglalta a helyét az asztalnál, és elkezdődött a vacsora. A mi asztalunknál hatan ültünk. Jessi, Victor, Cesc, Alexis, Aleja és én. Szóval a hangulat nagyon jó volt, örültem, hogy a barátaimmal lehettem. A vacsora után, az előző edző mondott beszédet, aztán következtem én. Na hát erre nem számítottam, de hát muszáj lesz valamit mondanom.

" Köszönöm szépen a felvezető beszédet. Igazából nem készültem semmilyen beszéddel, így csak azt tudom mondani amit a szívem mélyén érzek. Nagyon örülök, hogy egy ilyen csapattal dolgozhatok együtt, mint ti. Igaz még csak pár napja dolgozom itt köztetek, de már is mindenkit megszerettem. A játékosokat, az edzői stábot és minden egyes dolgozót. Köszönöm a sok segítséget Jessinek, aki remekül megmutatott mindent. Remélem sok boldog pillanatot fogunk átélni közösen és mindent megnyerünk. És akkor most igyunk a közös munkára és a közös sikerekre. Köszönöm." - mondtam el beszédem.

- Ügyes voltál kicsim. - ölelt meg Alexis.
- Köszönöm. - mosolyogtam.

 Az este további része remek hangulatban telt, jól éreztük magunkat. Hajnali kettő mentünk haza Alexissel, majd a ház előtt hosszasan  búcsúzkodtunk.

- Remek este volt édesem. - mosolgyott.
- Én is nagyon jól éreztem magam. Olyan jó volt veletek lenni.
- És már a húgod sem utál annyira.
- Atyaúristen. - ért hirtelen a felismerés.
- Mi a baj drágám? - aggódott a szerelem.
- Aleját ott hagytuk.
- Nem drágám nem hagytuk ott, leléptek Daviddal.
- Akkor nem aggódok biztos buliznak. - könnyebbültem meg.
- Nem félted tőle a húgod? - nevetett.
- Inkább Davidot félteném Alejától. Ha nem lenne túl idős hozzá. 12 év van köztük. - nevettem.
- Drágám nekem viszont indulnom kell. Pár óra múlva edzés és tudod egy gonosz boszorka az edzőm, aki ha elkések tuti egész végig futtatni fog.
- Majd ha lesz időm sajnállak. - nevettem, majd váltottunk egy hosszú csókot és elindultam befelé.

Reggel 9-kor ébredtem egy kicsit fáradtan, de vigasztalt a tény, hogy a fiúk jobban kiütötték magukat tegnap és nem nekem kell keményen edzenem. Már előre látom milyen fáradt félholt fejjel fognak megérkezni.- nevettem magamban. Főztem egy kávét, majd gondoltam kedveskedek egy kicsit és viszek egy kis kávét Alejának is, biztos neki is jól fog jönni. Két bögre kávéval a kezemben indultam meg a kishugom szobájába.

- Aleja, meglepetés itt a finom kávé. - kiabáltam mielőtt benyitottam volna.

Igen meglepetés az volt a javából. Csak hát én lepődtem meg. Alejandra nem volt itthon, sőt mi több.. Nem aludt itthon, mert az ágya érintetlen. Akkor még is hol lehet? - gondolkoztam, majd elővettem a telefonom és tárcsázni kezdtem.

- Háló. - szólt bele egy fáradt hang.
- Alejandra mégis hol a fenébe vagy? - kérdeztem aggódva.
- Hát..öö.. izéé... Tudod az úgy volt...

2013. január 13., vasárnap

7.rész

 Sziasztok!
Meghoztam a 7.részt, remélem tetszeni fog. :)
Puszi.

Aleja nem volt egyedül. Pedig elmondtam neki...

- Á, Sziasztok. Aleja azt hittem egyedül vagy.
- Amint látod nem. Itt van a barátom.
- Azt hiszem mi még nem ismerjük egymást. Karim Benzema vagyok.
- Victoria Martinez. - nyújtottam neki kezet.
- Te vagy a Barca új edzője igaz?
- Igen.
- Akkor most nekünk utálnunk kellene egymást? - mosolygott.
- Hát ha, Alejandrával tisztességesek a szándékaid akkor nem kell.
- Na akkor most kettesben hagylak titeket.
- Semmi szükség rá, épp indulni készültem. Szia kincsem, Victoria örülök, hogy megismerhettelek.
-Én is örülök.

Miután Karim hazament, kettesbe maradtunk Alejandrával. Most jött el az ideje, hogy leüljünk és megbeszéljük a dolgokat.

- Aleja drágám. Miért csinálod ezt?
- Hogy miért? Elegem van abból, hogy összetörik a szívem. Én ezt nem akarom.
- Jajj drágám. Sajnos ezért szörnyű az élet. Meg kell találnod a megfelelő partnert.
- Csak tudod én szerettem Bartrát, de ő csak kihasznált. - kezdett el zokogni.
- Sajnálom drágám. De ha Karimot nem, szereted még most mondd el neki, mert utána te is összetöröd az ő szívét és neki is olyan rossz lesz, mint neked volt.
- Igazad van, köszönök mindent. - ölelt át Aleja.
- Remélem most már minden a régi lesz.
- Igyekszem. Holnap nem mehetek veled az edzésre?
- Ki fogod bírni, hogy újra látod?
- Már túltettem magam rajta. Sanchezzel meg nem árt kibékülnöm, ha hosszútávra tervezel vele.
- Ez az én kishúgom. Szeretlek Alejandra.
- Én is szeretlek Vicky.
- Holnap nincs kedved velem és Jessivel jönni vásárolni?
- Ki az a Jessi?
- Másodedző a csapatnál. Az új barátnőm, biztos vagyok benne, hogy te is imádni fogod.
- Szívesen veletek tartok.
- Oké, akkor edzésre velem jössz és utána indulunk. - mosolyogtam már a "régi" kishúgomra.

Másnap a reggeli edzés gyorsan eltelt, már javában a hétvégi Real Madrid elleni találkozóra készültünk. Ez lesz az első el classicóm. A szuperkupa döntő. Mindenki fegyelmezetten koncentrált az edzésre, láttam bennük a küzdésvágyat. Edzés után pedig vásárolni mentünk Jessivel és Alejával. Jól sejtettem Aleja rögtön megszerette Jessit, jól kijöttek egymással, aminek nagyon örültem. Sok óra vásárlás után, sikerült megfelelő ruhát találnunk a bulira. A nagy vásárlás után hármasban egy ebéd mellett nagyon jól elbeszélgettünk. Aleját hazavittem, majd Jessivel visszaindultunk a délutáni edzésre. Az edzés megint nagy fegyelemmel, bár annál gyorsabban telik el. Gyorsan összepakolok és már indulok is haza ezután a fárasztó nap után.
Másnap fél 11-kor a telefonom csörgésére ébredek.

- Halo.
- Szia Vicky. Hol vagy?
- Szia Cesc. Mennyi az idő?
- Fél 11.
- Basszus, most ébredtem. Kezdjétek el az edzést, rohanok.
- Oké, puszi. - bontotta a vonalat.

-Ez is csak az én formám lehet, hogy elkések. Ráadásul lehetetlen, hogy gyorsan elkészüljek, de most muszáj lesz.
Gyorsan magamra kaptam egy cicanadrágot és egy szürke toppot majd rohantam a fürdőszobába. Miután mindennel végeztem rekordidő (10 perc) alatt, már a lépcsőn futottam lefelé ahol felvettem egy sportcipőt és már indultam is a kocsihoz.



















Az úton nem volt nagy forgalom, így 10:55-kor már az edzőközpontba sétáltam. Gyorsan köszöntem a recepciósnak és rohantam a pálya felé, ahol nagy meglepetésemre még senki nem volt. Gyorsan lepakoltam, majd a fiúk is kezdtek szállingózni a pályára.

- Vicky, látom nem késtél. - köszöntött két puszival Cesc.
- Sikerült gyorsan elkészülnöm.
- És milyen csinos vagy ma. - nevetett.
- Haha. - nevettem.
- Jól van megyek inkább futni, mielőtt kinyírsz.
- Azt jól teszed. - nevettem.

Az edzés most is gyorsan eltelt, a többiek hazaindultak, de nekem még maradnom kellett a papírokat intézni. Mire mindennel végeztem már fél 2 volt. Miután hazamentem, Alejával megebédeltünk és beszélgetni kezdtünk. Annyira belemerültem a dolgokba, hogy már fél 5 volt.

- Úristen, nekem készülődnöm kellene, el fogok késni.
- Hova mész?
- Egy üdvözlő buli lesz nekem a csapatnál.
- Én is menni akarok. Kérleeek. - mosolygott rám szépen a húgom.
- Na jó, jöhetsz. De ígérd meg, hogy normális leszek.
- Ígérem. De akkor adj nekem valami szép ruhát és induljunk készülődni.

Sokáig készülődtünk, de azt hiszem az eredmény tökéletes lett. Fél 7-re Alejandra és én is tökéletesen néztünk ki. Alejandra egy sima fekete ruhát viselt, míg én egy fekete swarovski kristályokkal díszített ruhát.






 Fél 7 után nemsokkal el is indultunk Jessiékért. Jessi is nagyon szép volt. Bézs csillogós ruhát viselt. A rendezvény helyszínére pontban fél 8-kor érkeztünk meg ahol helyet foglaltunk majd beszélgettünk, köszöntünk mindenkinek.

- Hölgyeim, fényképeket szeretnék készíteni. - mosolygott ránk egy helyes fotós.
- Rendben, gyertek csajok. - mosolyogtam.

De ekkor hirtelen meglepődtem, hiszen a húgom nem volt sehol.

- Jessi, hol van Aleja? - kérdeztem a barátnőmet.
- Nem tudom, már vagy fél órája lelépett.
- Még is hol lehet? - kérdeztem már elég idegesen.

2013. január 12., szombat

Díjat kaptam!









Köszönöm szépen a díjat Lonzita. :))♥


Szabályok:
1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!
2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.
4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!
5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat!)
Kérdések: 
1. Mi a keresztneved, hogyan becéznek? 
Cintia :) Hát sokféleképpen Cinti, Cina, Cincsa, Cila. 
2. Melyik dalon tudsz igazán sírni? 
Hát igazából sok ilyen zene van, sajnos túl érzelmes vagyok, ráadásul bármilyen számon képes vagyok sírni, amihez valami emlék köt.
Talán ez a kettő amin mindig, de mindig vannak még aktuálisak. :))

3. Félsz a sötétben? 
Nem, egyáltalán nem :) Imádom a sötétet :)
4. Szerelmes vagy valakibe? 
Igen, azt hiszem :))
5. Mi volt az eddigi legcikibb dolog, ami életedben történt veled? 
Hát azt hiszem az, mikor tetszett egy fiú és ott mondogattam, hogy de cuki, aztán ott volt egy nőci és megkérdezte, hogy melyik fiú én megmutattam és akkor közli velem, hogy az az ő fia. Cikis volt :)
6. Gondolatban öltél már meg valakit? 
Még régebben, most már csak pozitív gondolataim vannak :)))
7. Szerinted a péntek 13.-a szerencsét vagy szerencsétlenséget jelent?  
Nem vagyok babonás :) A péntek 13 ugyanolyan nap, mint a többi :)))

8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el? 
Persze, de szerintem ezzel mindenki így van. Mindenkinek vannak titkai.
9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel? 
Nem érzem cikinek azt a zenét amit hallgatok, meg amúgy se érdekel más véleménye :))))
10. Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?

Mindig :D Nagyon kicsi a fájdalomküszöböm :D

11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél? 
Hát biztos kihasználnám a lehetőségeket, meg örülnék azoknak a pozitív dolgoknak amiket a híresség nyújt, de biztos, hogy a hátrányaitól meg falra másznék.
12. Szoktál álmodozni? 
Mindig álmodozok. 
13. Járnál Chace Crawford-dal? 
Nem tudom, az, hogy valaki jól néz ki nem minden.
14. Hány gyereket szeretnél? Fiú/ lány neveik? 
Kettőt minimum, mivel szeretnék fiút is és lányt is :)) Fiú névben tetszik az Alexis, Pedrito és a Bence. Lány névben sok tetszik: Larina, Zaida, Lili, Elena, Bogi :)
15. Adni vagy kapni jobb? 
Adni. Nagyon jó érzés, mikor látod, hogy a másikat boldogság tölti el, mert örül annak amit tőled kapott. Ehhez fogható érzés nincs a világon. Egyszerűen csodás.
16. Titkom: 
 A titok azért titok, hogy ne tudja senki.
17. Bakancslista:
- Elköltözni Barcelonába.
-Találni egy focista férjet.
-Elmenni a következő EB döntőre is.
Akiknek pedig küldöm: 

Vii 
Tina 
Viki

2013. január 8., kedd

6.rész


- Szólaljatok már meg végre.
- Szerintem, majd Alejandra drága elmeséli. - törte meg a csendet Alexis.
- Nekem, te ne drágázzál itt, mert pofon váglak.
- Álljatok le mindketten, mert kiraklak titeket a kocsiból. És most már végre az igazat is hallani akarom.
- Na akkor majd én elmesélem. A drága húgodat egy bulin ismertem meg. Nem akart leszállni Bartráról.
- Én nem akartam leszállni róla? Ő vallott nekem szerelmet.
- Szerelmet vallott mi? Aztán másnap reggel, azért sírtál nálam, hogy csak lefeküdtetek és kidobott.
- Hogy micsoda? Alejandra én erről miért nem tudok? Csalódtam benned. Azt hittem megbízol annyira bennem, hogy mindent elmondasz nekem. De ezért, még később számolunk.. Ne hidd azt, hogy ezt ennyivel megúszod. És most már értem, hogy miért nem akarod, hogy a Barcánál dolgozzak...
- Örülök, hogy végre leesett. - vetette oda flegmán.
- Alejandra, nem tetszik ez a viselkedés. Nagyon megváltoztál. Hiányzik az én kicsi aranyos húgom. Na de most legyél kedves és meséld el, milyen volt Portugália?
- Portugália, mi? - nevetett Sanchez.
- Most komolyan, magyarázzátok el nekem, hogy mi folyik itt, mert nem értem.
- Drágám, te most komolyan nem szoktál újságot olvasni?
- Nem, nincs rá időm.
- Komoly probléma. Tessék, akkor nézd meg ezt. - vette elő a táskájából egy mai Marcát, és a kezembe nyújtotta.

" A Real Madrid focistájának új barátnője van? Vajon ki lehet a szerencsés hölgy? A képek minap készültek, amint a pár Párizsban töltötte szabadidejét. Vajon az új szerelem javít a francia csatár teljesítményén?"















- Na ismerős? - kérdezte.
Nem hittem a szememnek  Próbáltam azt hinni, hogy ez nem Aleja, ez nem lehet ő. Ő Portugáliában nyaralt a barátnőivel. De a képek nem hazudtak..
- Alejandra Martinez. Most hazaviszlek és gondolkodj el azon, hogy mit csináltál.. Aztán majd, ha észhez tértél beszélünk. De csak, hogy tudd nagyot csalódtam benned. És, ha anyáék meglátják, biztos vagyok benne, hogy kinyírnak.
- Mert nem mindegy neked, hogy én kivel kavarok? Most azért utálod, mert ő Realos? Neked meg minek kell mindenbe beleavatkozni? - vetett egy gúnyos pillantást Sanchezre.
- Alejandra, egy szóval nem mondtam, hogy utálom. Csak féltelek. És nem azért vagyok rád ideges, hanem azért, mert hazudtál nekem. Tudod, most óriásit csalódtam benned. Te nem ilyen vagy. Valamiért nagyon megváltoztál. Ismerlek már eléggé, mindig is lázadó típus voltál és azt akartad, hogy mindenki a lábaid előtt heverjen.
- Igen tudod, mert én bárkit megkaphatok.
- Csak tudod, az ilyen naiv lányokat kihasználják. Most komolyan szereted te Karimot?
-  Természetesen nem. De ez egy jó kalandnak bizonyul.
- Majd kalandozol te, otthon a szobádba, mert addig ki nem jössz amíg nem változtatsz a viselkedéseden.
- Hát ezt pont nem te fogod megszabni. Nem vagy az anyám.
- Igazad van, nem vagyok az anyád. De a nővéred vagyok és szeretlek. De ha annyira anyát hiányolod akkor nyugodtan költözz haza hozzájuk.

Alejandra ezután már nem szólt, hiszen tudta, hogy így lesz neki a legjobb.

- Pár óra múlva itthon vagyok, utána elbeszélgetünk.
- Rendben. Jó szórakozást. - vágott egy szánalmas mosolyt Alexisnek.

Az elkövetkezendő másfél órában nagyon jól éreztem magam Alexissel, bár ez az ebéd a nyilvánosság előtt csak szimpla baráti ebédnek tűnhetett, hiszen még senki nem tud a kapcsolatunkról és azt szeretnék, ha a családon, barátokon és a csapaton kívül egyenlőre még senki nem tudná.  Az étteremből kilépve egyből hazaindultunk. Boldogan szálltunk ki a kocsiból.

- Bejössz? - kérdeztem.
- Nem. Ezt most kettőtöknek kell megbeszélni.
- Rendben. Köszönöm. És szeretlek.
- Én is szeretlek, holnapra mi a terved?
- A délelőtti edzés után vásárolni megyünk Jessivel, a pénteki köszöntőbulimra. Azon kívül még semmi fix.
- Akkor remélem rám is szánsz egy kis időt.
- Rád bármikor. - mosolyogtam a szerelmemre.
- Rendben, na de menj már sok dolgot kell  még megbeszélnetek.

Hosszú búcsúzkodás után végre indultam befelé a testvéremhez, de mikor beléptem az ajtón megdöbbentő látvány fogadott..