2013. február 8., péntek

10.rész

Sziasztok! Itt vagyok nem tűntem el teljesen, meghoztam az új részt, remélem tetszeni fog. Mivel ez nem lett túl hosszú, nem kell egy hetet várnotok a következőre!

- Aleja haladj már, Alexis mindjárt itt lesz értünk.
- Jó,jó megyek már csak cipőt kerestem. Na itt is vagyok. Hogy festek? - kérdezte.
- Az én gyönyörű kishúgom. Nagyon szép vagy, aztán vigyázz magadra. - kacsintottam.
- Te is nagyon szép vagy Vicky, Alexis el lesz ragadtatva.

Pontban fél 9-kor csengettek én pedig siettem, hogy ajtót nyithassak szerelmemnek.

- Szia Vicky. - köszöntek a fiúk.
- Sziasztok. David nem is tudtam, hogy te is velünk jössz. - vigyorogtam.
- Remélem nem baj.
- Dehogyis. Én örülök neki. - mosolyogtam.
- Alejandra, gyere csak, nézd meg ki van itt. - kiabáltam fel a húgomnak.
- Jól van itt vagyok már. - rohant lefelé a lépcsőn.
- Á sziasztok. - köszönt a húgom.
- David, jó, hogy itt vagy. Hogy vannak a lányok? - köszöntötte két puszival Aleja.
- Remekül. Kérdezték is, hogy mikor jössz megint, mert már nagyon várnak. - mosolygott.
- Na szép, nekem meg már be sem mutatod őket. - vágtam sértődött arcot.
- Nyugi Vic, neked is be fogom. De most viszont ideje indulni.

Elindultunk a szállodába, ahol már remek hangulat fogadott minket. Mindenki jól érezte magát, felhőtlenül bulizhatott a sajtó jelenléte nélkül és most az alkoholt sem vetették meg, mivel holnapra szabadnapot adtam nekik.
- Vicky beszélhetnénk? - kérdezte Cesc.
- Persze, mond csak. - sétáltam vele kicsit távolabb a többiektől.
- Tudod már régóta el akartam mondani, hogy szerelmes vagyok beléd.
- Atyaisten, te részeg vagy.
- Részeg ember nem hazudik. - vigyorgott.
- Na jó most visszamegyek, majd ezt egyszer megbeszéljük, ha józan leszel.
- Vicky, ne hagyj itt kérlek. - kiabált utánam, de én visszaindultam, hiszen nagyon felkavart ez a  beszélgetés.

- Á, édesem itt vagy. Merre jártál? Már ezer éve téged kereslek. - jött oda hozzám Alexis.
- Jajj, csak szétnéztem. - mondtam neki idegesen.
- Na akkor most szépen elmeséled, hogy mi a baj. - húzott egy üres asztalhoz.
- Nincsen semmi baj, de tényleg.
- Ismerlek már. Na mondd el nekem életem.
- Csak azon gondolkoztam, hogy Aleja és David hirtelen milyen jóba lettek. - hazudtam neki.
- De hát örülj neki, jól megértik egymást, ez egy remek barátság kezdete.

Másnap fél 10 körül ébredtem az Alejával közös szobámban, de őt sehol sem találtam.
- Na már megint lelépett. - morogtam magamban, de hirtelen eszembe jutott, hogy biztos Davidnál van, ezért elindultam az ő szobája felé.
David szobája a miénk mellett volt, így pár másodperc múlva már kopogtam is.
- Á szia tesókám. - nyitott ajtót Aleja egy szál bugyiban és melltartóban.
- David?
- Még alszik.
- Akkor öltözz fel és gyere vissza a mi szobánkba. 5 percet kapsz.

Nem telt el pár perc, de Aleja már a közös szobánkban volt.

- Alejandra. Tudod, hogy szeretlek és nem akarok beleszólni az életedbe, de én nem szoktam a barátaim előtt majdnem meztelenül szaladgálni.
- Ahjj...
- Mi a baj? Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz...
- Hát tudod izé...  beleszerettem Davidba. Olyan rendes velem.
- De hát neki felesége van és gyerekei.
- Akitől most fog elválni. És tudod, hogy a szerelem ellen nem tehetsz semmit...
- Tudod, mint a testvéred egyáltalán nem örülök neki. Alejandra 18 éves  vagy ő pedig 32...
- Látod, ezért felesleges neked valamit is mondani..
- Várj.. még nem fejeztem be.. De mint a barátnőd hajlandó vagyok elfogadni, és tudod, hogy mindig örülök, ha boldog vagy.
- Köszönöm, annyira imádlak.
- Na és akkor most mi lesz?
- Nem tudom. Szerinted ő akar tőlem valamit?
- Hát szerintem bejössz neki. Látszik rajta, ahogy rád néz. Szóval biztos vagyok benne, hogy el tudod csábítani.. De akkor viszont Karimmal mi lesz?
- Szakítani fogok vele. De ez is szerepel a csábítási tervemben.
- Tudod, igazi ravasz kis kígyó vagy te. - kacsintottam rá.
- Volt kitől tanulnom.
- Na és mi a terved, hogy fogod magadba bolondítani ?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése